Fejes domolykó - Squalius cephalus

Rendszertani besorolás: Pontyfélék

Élőhelyek:
- Hegyvidéki zóna patakja
- Dombvidéki patakok
- Lassú folyóvizek
- Folyók sodrott részei
- Folyók kőgátjai, köv. p.
- Lassú áramlású folyórész.
- Holtágak, árterek
- Állóvizek, tavak
- Víztározók

Méret:
Legnagyobb súly: 3 Kg
Legnagyobb hossz: 50 cm
Méret korlát: nincs
Súly korlát: nincs

Szaporodás:
Ivarérettség kora: 2 év
Ívási időszak kezdete: Május
Lerakott ikrák száma: 100000

Tilalom:
Tilalmi időszak kezdete: nincs
Tilalmi időszak vége: nincs

Védelem:
Védett hal: nem
Nemes hal: nem

Megjelenés:
Orra lapos, a végső állású száj hasítéka igen széles és hátrafelé nyúlik, teste csaknem hengeres. A hátúszóban 3 és 8, a mellúszóban 1 és 16-17, a hasúszóban 2 és 8, az alsóban 3 és 7-9, a farokúszóban pedig 19 sugár van. Hossza a 60 cm-t, súlya pedig a 4 kg-ot is meghaladhatja. Közép-Európa folyóiban és tavaiban, a legszélsőbb nyugattól egészen az Urálig, a tenger szintjétől egészen 1000 m-ig, sőt Svájcban egészen 1400 m-ig mindenütt a közönséges halak közé tartozik. Az Alpoktól délre kistermetű helyi változata él, amely legfeljebb 30 cm-re nő meg, és amelyet a Tessin-kantonban (Svájc) cavedano -nak neveznek.

Életmód:
Hazai előfordulási helyeit a következőkben jegyezték fel: Szeben, Olt, Maros, Szamos, Dráva, Mura, Zala, Balaton (Heckel), Duna, Vág, Garam, Tarca, Berettyó, Bódva, Ipoly, Körös, Kraszna, Küküllő, Latorca, Poprád, Rába, Sajó, Szernye, Vargyas, Füle, Kormos, Zagyva, Torna (Herman O.). A felnőtt fejes domolykó kisebb halakkal, békákkal, rákokkal, sőt egerekkel is táplálkozik. Az irodalom idáig csak arról tud, hogy a domolykó és a csuka bekapja a vízbe pottyant egeret, de azt, hogy a partról ragadja el, legfeljebb a halászok előtt volt ismeretes. Legalább ez gyanítható abból, hogy a nép a fejes domolykót a Duna mentén egérfogó - nak nevezi. A fejes domolykó a szélhajtó küsszel kereszteződik.

Egyebek:
A domolykó egész évben eredményesen horgászható különféle horgászmódszerekkel. Óvatossága miatt nehéz a horogra csalni.
Hazánkban a domolykó az egyik legnépszerűbb legyes hal. Száraz (Red Tag, poli, őzszőr, Caddis, Goddard sedge, Palmer) és nedves változatok (Butcher, March Brown, Alexandra, Coachman) egyaránt fogósak. Tiszta lassú vizeken pedig a pehelyként vízre érő piciny legyek a jók még nagyobb példányokra is. Az élethű utánzás ez utóbbi vízen fontos de még így is igen nehéz megfogni óvatossága miatt.
Körömvillantóval pergetve is eredményesen horgászható. Nyár végén a kisebb domolykók mélyebbre húzódnak és ilyenkor finom fenekező felszereléssel is foghatók.