Kősüllő - Sander volgensis
					![]()  | 
					
					![]()  | 
				
Rendszertani besorolás: Sügérfélék
Élőhelyek:
			- Folyók sodrott részei
			- Folyók kőgátjai, köv. p.
			- Folyók anyamedre
Méret:
			Legnagyobb súly: 3,5 Kg
			Legnagyobb hossz: 40 cm
			Méret korlát: 20 cm
			Súly korlát: nincs
Szaporodás:
			Ivarérettség kora: 3 év
			Ívási időszak kezdete: Március
			Lerakott ikrák száma: 30000 - 80000
Tilalom:
			Tilalmi időszak kezdete: 03.01
			Tilalmi időszak vége: 05.31
Védelem:
			Védett hal: nem
			Nemes hal: nem
Megjelenés:
			Megnyúlt, aránylag alacsony, oldalról lapított testű hal. Feje 
			hosszú, a szeme nagy, ehhez mérten az orra rövid, nem sokkal haladja 
			meg a szem átmérőjét. Szája csúcsba nyíló, elég nagy, de fölső 
			állkapcsának vége nem ér túl a szem középvonalán. Szájában erős 
			fogak ülnek, de a többi közül kiemelkedő ebfogai csak a 10-15 
			centinél kisebb, fiatal példányoknak vannak. Körülbelül azonos 
			magasságú hátúszói közül az elsőben 12-14 tüske, a másodikban 20-22 
			elágazó sugár számolható. Farokúszója jól fejlett, a széle enyhén 
			bemetszett. Farkalatti úszója rövid, benne 9-10 osztott sugár van. 
			Pikkelyei aprók, számuk az oldalvonalon 70-83. Zöldesszürke oldalát 
			határozottabb vonalú sötét harántsávok tarkítják.
Életmód:
			Elsősorban a dévérzónában él, bár kisebb számban a márnazónában is 
			előfordul. Az állóvizek közül a sekély, iszapos medrű tavakban, 
			holtágakban illetve a tavak és holtágak ilyen jellegű részein 
			jelentősebb állományai alakulhatnak ki, de az elmocsarasodott 
			vizekben nem él. A síkvidéki víztározókban kezdetben még ritka, de a 
			feltöltődés előre haladásával nő a gyakorisága. Többnyire 
			ragaszkodik a nagyobb víztérhez, ahol a rosszabb vízminőséget is 
			elviseli, de kis vizekben nemigen találjuk meg. Kezdetben 
			planktonszervezetekkel, majd fenéklakó gerinctelen állatokkal 
			táplálkozik, az idősebbek pedig fokozatosan áttérnek a ragadozásra, 
			apróbb halakat fogyasztanak.
Egyebek:
			Kizárólag Európában, ezen belül pedig csak a Fekete-tengerbe és a 
			Kaszpi-tengerbe ömlő folyók vízrendszerében honos. A két legnagyobb 
			elterjedési körzete a Duna és a Volga medencéje. Hazánkban őshonos, 
			főként nagyobb vizeinkben fordul elő.

