Leső harcsa - Silurus glanis

Leső harcsa - Silurus glanis Leső harcsa - Silurus glanis

Rendszertani besorolás: Harcsafélék

Élőhelyek:
- Hegyvidéki zóna patakja
- Lassú folyóvizek
- Folyók sodrott részei
- Folyók kőgátjai, köv. p.
- Lassú áramlású folyórész.
- Holtágak, árterek
- Állóvizek, tavak
- Víztározók
- Tógazdaságok

Méret:
Legnagyobb súly: 112 Kg
Legnagyobb hossz: 250 cm
Méret korlát: 50 cm
Súly korlát: nincs.

Szaporodás:
Ivarérettség kora: 4 év.
Ívási időszak kezdete: Május
Lerakott ikrák száma: 25000 / testtömeg kg

Tilalom:
Tilalmi időszak kezdete: 05.02
Tilalmi időszak vége: 06.15

Védelem:
Védett hal: nem
Nemes hal: igen

Megjelenés:
Teste többi hazai halunktól meglehetősen különbözik. Feje nagy, hát-hasi irányban erősen lapított. Száján a felső ajakon, a szájszeglet közelében 2 hosszú, alul 4 rövidebb bajuszszálat találunk. Szélesre nyíló szájában felül és alul rendkívül sok apró, kissé visszahajló, tűhegyes ránőtt fog helyezkedik el. Szemei kicsik, mégis a tapasztalatok szerint jól lát velük. Törzse rövid, hengeres, izmos farka hosszú. Színe alkalmazkodik a fenékhez, többnyire fekete, szürke, agyagos áradáskor akár sárga is lehet.

Életmód:
Többnyire társasan, a fenék közelében él, 5-20 fős csoportokban. Mindig lesből, főként éjjel támadó, rendkívül falánk ragadozó. Kisebb példányai főként hallal, rákokkal, piócákkal, puhatestűekkel táplálkoznak, a nagyobbak vízközelben élő kétéltűeket, emlősöket, vízimadarakat is zsákmányolnak. Rablásai rendszerint nem láthatóak, szürkületkor azonban sokszor hatalmas vízörvényeket keltő forgásaival kelti fel a szemlélődő figyelmét. Ilyenkor, sokszor szinte lassított felvételként mozogva jön a felszínre, gyakran látható a lassan mozgó állat hatalmas feje és teste is.

Egyebek:
Kárpát-medence egyik legnagyobbra növő őshonos ragadozó hala, amelyet ízes, szálka nélküli húsa miatt sokan kedvelnek. Magyarországon megtalálható minden olyan folyóban és állóvízben, ahol előfordulnak mély, gödrös részek, bedőlt fák, kőrakások, elsüllyedt hajók, amelyek árnyékában a ragadozó biztosan rejtőzhet. A Duna-Tisza-csatornából albínó példányai is előkerültek.