Kecsege - Acipenser ruthenus

Rendszertani besorolás: Tokfélék

Élőhelyek:
- Folyók sodrott részei
- Lassú áramlású folyórész.
- Folyók anyamedre
- Holtágak, árterek

Méret:
Legnagyobb súly: 7,8 Kg
Legnagyobb hossz: 80 cm
Méret korlát: 45 cm
Súly korlát: nincs

Szaporodás:
Ivarérettség kora: 4 év
Ívási időszak kezdete: Március
Lerakott ikrák száma: 4000 - 100000

Tilalom:
Tilalmi időszak kezdete: 03.01
Tilalmi időszak vége: 05.31

Védelem:
Védett hal: nem
Nemes hal: Igen

Megjelenés:
11-17 hátvértje megnyúlt, hátrafelé irányuló hegyben végződik. A 60-70 apró oldalvért tetőcserép módjára fedi egymást; a hasvértek száma 10-18. Teste karcsú, orra keskeny, hosszú, gyengén felfelé hajló. Négy rojtozott bajuszszála viszonylag hosszú, lesimítva eléri a felső ajkat. Mellúszója nagy és erős, a hátúszó a farokhoz közel, a farok alatti úszó fölött helyezkedik el. A testének nagyobb része sötétbarna, szürkésbarna vagy feketésbarna, esetleg zöldes vagy kékes árnyalattal. A hasa sárga vagy vörhenyes fehér színű. Vértjei elefántcsont színűek.

Életmód:
Állandóan édesvízben élő tokfélénk. A közepes méretű, de még inkább a nagyobb folyók márnazónájának mély vizű, sóderes szakaszait, illetve a dévérzóna fölső régiójának kemény, homokos vagy agyagos mederrészeit kedveli. A tavakban és a duzzasztott folyók üledékes mederszakaszain megél ugyan, de nem szaporodik.
Férgekből, csigákból, rovarlárvákból álló táplálékát a mederfenéken keresi. Azokon a folyószakaszokon, ahol legnagyobb kérészünk, a tiszavirág még jelentős számban él, rendszerint a kecsege is megtalálható, mivel a kérészlárva kedvenc csemegéi közé tartozik.

Egyebek:
Európa keleti felén és Nyugat-Szibéria folyóiban él. Őshonos halunk, amely a jégkorszak után vándorolt be a Fekete-tenger vidékéről. Régen szinte minden folyóvizünkben megtalálható volt, és bár ma is a leggyakoribb tokfélénk, korábbi állományainak csak töredéke él vizeinkben.